Cserhátszentiván története

(Scenthywan, Sankt Ivany, Szentivány, Szent-Iván, 1906 óta Cserhátszentiván)

A környéken talált számtalan régészeti lelet bizonyítja, hogy a település ősidők óta lakott volt. A római kereskedelmi-hadi út, mely Hatvanból Szécsénybe vezetett, itt haladt át, érintve Gede, Csécse, Ecseg, Cserhátszentiván, Told és Lóc mai területét. Az út olyan várak között haladt, mint Buják, Ecseg, Hollókő.

A Cserhát vidékét már Krisztus születése előtt a második évezredben lakták. A környék erdei, legelői, sűrűn faladó forrásai már a legrégebbi korokban is megélhetést biztosítottak az itt élőknek.

Szentiványon jelentős szkíta és avarkori leleteket találtak. A Kr.e. VI. századtól a szkíták (szentiváni vas-zablalelet), a Kr.u. VI-VII. századtól a szlávok, majd a Honfoglalás idején a Zách, Kacsics és Szolnok család tagjai telepedtek le.

1087 – Egy jóval későbbi forrás (Historia Domus 1796) a templom építésének éveként jelöli meg. A „Historia Domus” kézírásos anyagában Ribiánszky János, a török pusztítás után újjáépített templom plébánosa azt írja, hogy a régi templom romjai között találtak egy követ a következő szöveggel:

„DOMUS IN HONOREM SANCTI JOHAN JOANNIS BAPTISTAE A.L.R.A. 1087.”

A kő hollétét homály fedi, de valószínűleg az akkori első, Keresztelő Szent János tiszteletére emelt templom, azaz a környék jelenlegi legrégebbi templomának a záróköve lehetett.

1265 – Szentivány első okleveles említése, amely abban az adománylevében szerepel, amelyben Kutasó, Bárkány és Ágasvár adományozása kapcsán a határjáráskor említik „scentiwan Berecha”-t, azaz Szentivány bércét.
1377 – Egy szintén nem Szentiványról szóló adománylevélben, a határjáráskor érintik Szentivány földjét.
1400-as évek – Már maradtak fenn oklevelek, melyekből Szentivány birtokosainak, a Kökényes nemzetségből való Kothon (katona) család életéről kaphatunk képet.
1524 - A falu és környéke Katona (Kothon) György, majd vejei Aranyi és Pécsi birtoka.
1542-43 – A török csapatok felgyújtják és lerombolják a falut. A templomot kifosztják, a lakosság nagy része elpusztul vagy elhurcolják.
1546 – A török adószedők összeírták a lehetséges adózókat. Szentivány nem szerepel a lehetséges adózók között, mert sem lakói, sem házai, sem temploma nincs.
1559 – Szentivány földjeit a szomszédos Bokor néhány megmaradt lakója műveli, tulajdonosa Bali bin Ibrahim.
1572 – A falu területét pusztaként írják le, tulajdonosa Ferhát bin Abdullah zsoldos lovas katona.
1683 – Másfél évszázad után a település felszabadul a török hódoltság alól. Néhány ősi család visszatér birtokaira, és új családok is letelepednek.
1734 – Nemesi község.
1745 – A nemesi felkelés (insurrectio) érintette a falu nemeseit.
1752-59 – A régi, törökök által elpusztított templom köveiből újraépül a templom. A váci püspök harangot ajándékoz a falunak. Önálló plébánia, majd önálló anyakönyvezési jog.
1771 – Bővítik a templomot.
1770-71 – Az úrbéri rendezéskor Aranyi Istvánnak 1, Balás Gábornak 1, Balás Ferencnek 1, Kubinyi Gáspárnak 1, Siraky Pálnak 1, Siraky Albertnek 1 jobbágya volt.
1787 – II. József féle összeírás: 87 ház, 119 család, hivatalosan 612 (valóságban 593) lakos. A templom szilárd épület (kő), a többi ház nem.
1789 – Már 18 nemesi nagycsaládot kötelezett a törvény 1-1- nemesi felkelő kiállítására: 5 Siraky, 3 Csernus, 2-2 Balás és Dobossy, 1-1 Berkó, Gyürky, Laczkó, Mátyássy és Szilassy nemes úr.
A falu plébánosa és a szegényebbek pénzbeli kötelezettsége: 9 család 5-10, 6 család 10-15, 2 nemzettség 15-20 Rhénes fizetett vagyona arányában. A legmódosabb Siraky László is csupán 20 Rft 15 krajcárt.
1798 – A faluban evangélikus iskola működik, mely egyben imaház is. Bér községhez tartozik.
1797-1809 – A falu nemesei négy nemesi insurrectióban vettek részt.
1801 – A megáradt Szuha patak elsodorta Karpi mérnököt és két gyermekét.
1830 – Kolera járvány a megyében.
1841 – Új iskolát építtet a faluban Kállay Raffael váci püspök.
1848-49 – Több család tagjai a szabadságharc hősei.
1848 – Átalakul a közigazgatás. Már nem hadnagyot, hanem községi bírót választanak.
1864 – Körjegyzőségi központ, Idetartozik Alsótold, Felsőtold, Garáb és Kutasó. Körjegyző: Siraky Lajos.
1872 – Zsinagóga épül a faluban.
1873 – Kolerajárvány pusztít a faluban, a körjegyző feljegyzése szerint 52 halott.
1895 – Földrengés november 27-én, szerda reggel 6 óra 5 perckor.
1905 – Új iskola épül a faluban (ma vendégház a templomfeljáróval szemben).
1906 – Szentivány új nevet kap. A falu neve ettől kezdve CSERHÁTSZENIVÁN! A megkülönböztetésre azért volt szükség, mert az országban számos más település is viselte/viseli a Szentiván nevet.
1915 – A lakosok száma 610, ebből 551 katolikus, 40 evangélikus és 31 zsidó.
1914-15 – Az I. világháborúban a faluból 112 férfi harcolt, 26-an haltak hősi halált, 1 főt vitézzé avattak.
1930-as évek – A faluban a meleg forrás hasznosításával 24 C° hőmérsékletű, 70 x 18 méteres, kissé kénes vizű strand, posta, telefon, 10 db első osztályú, 18 db másodosztályú vendégszoba, büfé, vendéglő, lőtér, fagylaltozó és tekepálya működött.
1939-45 – II. világháború. Sokan meghaltak, sokak fogságban maradtak, sokakat elhurcoltak (pl. Klein, Leopold, Haupt család).
1968 – Nagy árvíz. A megáradt Szuha patak nagyon sok értéket sodort el.
1972 – A Tanács Alsótoldra kerül.
1982 – Bezár az iskola. A gyerekeket először Alsótoldra, majd Pásztóra hordják.
2003 – Megszűnik a posta.
2006 – Az önkormányzat javaslatára elfogadásra kerül a falu címere és zászlaja.
2009 – Cserhátszentivániak I. Világtalálkozója
2010 – A körjegyzőség központja Nógrádsipek, Cserhátszentivánon körjegyzőségi telephely működik.
2010 június – Az eddigi legnagyobb árvíz. A megáradt Szuha patak szétrombolta a patakon átívelő hidat, megrongálta a gyalogoshidat és az utat, kerteket és házakat öntött el, a Jóska patak elsodorta a fahidat.

Felhasznált irodalom:

Murányi Gyula: Szentivány történelméből (cserhatszentivan.com)
Dr. Szalay Ferenc: A falu történetéből (2009)
Balás Kristóf: Szentivány-Cserhátszentiván története (2009)