Épített örökség
A szűk, kanyargós főutca és a palóc házak szinte az egész faluban a XX. század elejének hangulatát idézik Az egyedi faluszerkezet, az országos-és helyi védelem alatt álló építmények teszik Cserhátszentivánt megismerésre méltóvá, megismerésre érdemessé.
 |
 |
Palóc házak a főutcán
Fotó: Horváth Dóra és Kovács Éva
A középkori templom romos tornya
Fotó: Horváth Dóra
A temetőben áll a környék legrégebbi, 1087-ben épült templomának romos tornya. A középkori templom zárókövéről egy jóval későbbi forrás, a Historia Domus (1796) tesz említést. A törökök által elpusztított templomot 1752-ben építették újjá, barokk tornya és a templom földdel takart alapfalai országos műemlékvédelem alatt állnak. A plébánia adatai szerint a templomhajó alatt eltömődött, boltozott kripta van. Meszes falnyomok figyelhetők meg a torony és a ravatalozó között is.
A XIII. századi templomajtó
Fotó: Horváth Dóra
Népi feszület 1810-ből |
A temetőben, a régi templomtorony mellett áll a szintén országos műemlékvédelem alatt álló népi feszület, amelyet Gyurcsányi János állíttatott 1810-ben. Korpusza öntöttvasból készült, bevésett díszítésekkel van ellátva. |
A római katolikus templom
Fotó: Kovács Zsolt
Az új római katolikus templom hat falu (Alsótold, Bokor, Cserhátszentiván, Felsőtold, Garáb, Kutasó) összefogásának köszönhetően, adományokból épült. 1942. szeptember 8-án Kovács Vince püspök úr Kisboldogasszony tiszteletére szentelte fel. A toronyban két harang lakik, amelyeket a régi templomból hoztak át.
A templom
Fotó: Horváth Dóra
Említésre méltó a helyi védelem alatt álló evangélikus imaház és fa harangláb, valamint a használaton kívüli zsidó temető is.
Az evangélikus imaház és fa harangláb
Forrás: www.cserhatszentivan.com
A zsidó temető
Fotó: Bocsor Ildikó
