CSERHÁTSZENTIVÁN
Fekvése: Észak-kelet Magyarországon a Cserhát-hegységben található. 8 km-re a világhírű műemlékfalutól, Hollókőtől és 100km-re Budapesttől. Cserhátszentiván legnagyobb értéke a festői környezet, a természet közelsége, a jó levegő és a csend. Az utóbbi években sok ház hétvégi házzá, nyaralóvá vált. Sajnos az itt lakók száma csupán 120 főre tehető.
Történelme:
A Cserhát hegyei, erdejei, patakvölgyei minden korban biztosították az emberi élethez szükséges feltételeket. Egészen az őskortól lakott volt ez a vidék.
Szentiványon szkíta és jelentős avarkori leleteket is találtak.
A falu első írásos említése 1265-ből ismert (Scentiwan), a 14. században pedig már önálló templommal rendelkezett.
Az 1784-1787. évi első magyarországi népszámlálás idején 612 fő volt Szentiván lakossága. A 20. század elején már önálló iskolája is volt a falunak, amely ekkor vette fel a korábbi Szentivány helyett a Cserhátszentiván nevet (1906).
Az 1930-as években Cserhátszentiván kedvelt magaslati üdülőhelynek számított. A fő idegenforgalmi vonzerőt a község 70x18 méteres 24 C fokos melegvizű strandfürdője jelentette, ahol voltak kabinok, lacikonyha és élőzene is.
A két világháború közötti időszakra esett a település fénykora: a látványos fejlődés eredményeként a strand mellett, tekepálya és fagylaltozó is működött a faluban. Önálló posta volt és telefonszolgáltatás. A második világháborút követően az államosítások, a beszolgáltatási kötelezettség és az erőszakos téeszesítés nyomán a falu lassan hanyatlani kezdett, lakosai elszegényedtek, a fiatalok pedig elvándoroltak
1982-ben bezárták az iskolát.
CSERHÁTSZENTIVÁN napjainkban:
Mivel iskola és óvoda sincs helyben, a faluban lakó gyermekek a legközelebbi városba Pásztóra, ill. Hollókőbe és Csécsére járhatnak.
Cserhátszentivánon 2010-től ismét önkormányzati hivatal működik, ami 5 környékbéli kistelepülés ügyeit látja el a Mátraszőlősi Körjegyzőség részeként.
A lakosság nagyrészt nyugdijas, idős ember. A fiatalabb családok felnőtt tagjai a legközelebbi város Pásztó és vonzáskörzetében dolgoznak, de vannak akik Budapestre járnak naponta.
Helyben csak a földjeiket megművelő néhany helyi gazda végzi munkáját.
A falu további hanyatlását megakadályozandó, és egy erősebb közösségtudat kialakítása érdekében, civil kezdeményezésre 2009-től minden nyáron (június utolsó szombatján) megrendezik a Cserhátszentivániak Világtalálkozóját.
Közel háromszázan jönnek el évről évre, ittlakók, elszármazottak és családjaik, de a cserhátszentivánt szeretők száma is egyre nő a találkozón. Vendégek jönnek Magyarország számos részéről, de még az USA-ból, Angliából, Németországból és Franciaországból is.
Minden alkalommal kulturális program és lakoma várja a vendégeket a gyerekeknek pedig kézművességgel kedveskednek.
Falunapot szeptember elején tartanak. Erre a programra is szép számban ellátogatnak helyben élők és elszármazottak egyaránt.
Egy elhagyott kőbánya rekultivációja nyomán a település és a Bükki Nemzeti Park igazgatósága biológiai és geológiai tanösvényt alakított ki. A patakparti sétány ismeretgazdagító, romantikus kirándulást ígér a felfedezőinek. A sétány mellett, a patak túloldalán, a két világháború között a már említett strand működött, melynek helyén még a medence egykori falaiból megmaradt részekre bukkanhat a kiránduló.
Szinte egy ugrásra onnen található az Angyalkert erdei iskola.
Nem csak környékbéli iskolák, óvodák látogatnak ide, hanem az ország más pontjairól is érkeznek gyerekek.
A faluról sok hasznos információt talál még a kedves látogató a
www.cserhatszentivan.com oldalon is.
